DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. április 25. csütörtök
Retro

Top10 - Így zúztak Melbourne-ben az F1-esek az elmúlt 20 évben

Fernando Alonso hatalmas bukása nem az első volt a melbourne-i balesetek sorában: összeállításunkban összegyűjtöttük az Albert Park elmúlt húsz évének legnagyobb F1-es csattanásait.

Martin Brundle, 1996

Az első melbourne-i F1-es futam kapásból piros zászlóval kezdődött, amikor az utolsó évében járó Martin Brundle a 3-as kanyarhoz közeledve ugratót vett David Coulthard autóján. A brit pilóta fejjel lefelé landolt a kavicságyban, ahol valósággal kettétört Jordanje - a ma szakkommentátorként dolgozó Brundle karcolás nélkül szállt ki a romhalmazból.

Michael Schumacher, 2000

A balul elsült ’99-es szezon után Michael Schumacher célja a korábbiaknál is egyértelműbb volt: végre világbajnokká válni a Ferrarival. A német azonban töréssel kezdte az új szezont: hiába nyerte meg a második szabadedzést, legjobb köre után a 14-es kanyarban kisodródott, és leamortizálta ferrarija bal oldalát. A folytatás azonban meseszerű lett: a kétszeres világbajnok rajt-cél győzelemmel kezdte bajnoki hadjáratát.

Michael Schumacher, 2001

Az immár három vb-címmel rendelkező pilóta ismét megadta a szezon alaphangját, mutatványa ekkor viszont sokkal nagyobbat szólt: az első edzésen Nick Heidfeld kicsúszott a hatos kanyar kavicságyába, és amíg a derék ausztrál pályabírók szolgálatukat végezték, Michael Schumacher sokkal nagyobb sebességgel, ugyanott zúgott a bukótérbe. A Ferrari azonban a kavicságyban felborult, és két megpördülés után a kavicságyban állt meg, szerencsére távolabb a Saubertől. A német a hibás kerékvetőkre fogta balesetét, de ahogyan egy évvel azelőtt, most is zavartalanul autózott a győzelemig vasárnap.

Ralf Schumacher és Jacques Villeneuve, 2001

Noha Schumachernek nem akadt ellenfele a pályán, a 17. Ausztrál Nagydíj után is volt miről beszélni - igaz, nem éppen vidám dolgokról. A futam ötödik körében ugyanis Jacques Villeneuve a hármas kanyar előtt ráfutott az előtte a megszokottnál korábban fékező Ralf Schumacher hátsó kerekére, majd szó szerint ledarálta autóját a bal oldali korláton. Noha a pilótáknak nem esett baja, a BAR-Honda egyik elszabaduló kereke eltalálta a pálya mellett szolgálatban lévő Graham Beveridge pályabírót, aki nem élte túl sérüléseit.

Ralf Schumacher és Rubens Barrichello, 2002

A 2002-es szezonnyitót sem úszta meg komoly bukással a mezőny: az egy évvel ezelőtti eseményekben is nagy szerepet játszó német remek rajtot fogott, de túlbuzgó módon már az első kanyarban el akarta dönteni a győzelem sorsát: a pole-ból induló Rubens Barrichello előbb csak egy hatalmas csattanást észlelt, majd látta a feje fölött elrepülő Williams-BMW-t is. Nem ők ketten voltak a bukás egyedüli áldozatai: Allan McNish, Olivier Panis, Jenson Button, Nick Heidfeld, Felipe Massa és Giancarlo Fisichella is összeakadt a nagy kavalkádban. A pilóták közül többen is a futam leállításában reménykedtek, de hiába futottak vissza tartalékautóikért, a versenybíróság a biztonsági autót helyezte készenlétbe.

Felipe Massa, 2006

A brazil pilótának nem éppen sikerült az elképzelések szerint ferraris bemutatkozása: Bahreinben csak 9. lett, Malajziában motorcsere miatt a 21. helyről indulhatott, Melbourne-ben pedig kétszer is megtörte a vörös autót. Massa először az időmérő második szakaszában csúszott falnak a 248 F1-essel, a futama pedig nem tartott tovább két kanyarnál, amikor Nico Rosberg és Christian Klien ollóba fogta őt a rajt után.

David Coulthard és Alexander Wurz, 2007

Kimi Raikkönen simán vitorlázott első ferraris futamán, első ferraris diadala felé, de nem maradtunk ijesztő pillanat nélkül. A skót versenyző túlzott magabiztossággal próbálta magát átverekedni a visszatérő Alex Wurzon, a sokat látott hármas kanyarban, de bakot ugrott a Williamsen, kis híján lefejezve a nyurga osztrákot. A Red Bull a kavicságyba zúgott, Wurz pedig éppen le tudott csorogni a pálya szélére, így nem volt szükség a safety car behívására, és szerencsére mindketten saját lábukon szálltak ki autóikból.

Timo Glock, 2008

Minden idők egyik legzaklatottabb idénynyitóját hozta a 2008-as melbourne-i futam: elég csak a célba érők számára gondolni (7), többen közülük baleset miatt adták fel a versenyt. A leglátványosabb bukást Timo Glock egyedül hozta össze: a Toyota frissen igazolt GP2-es bajnoka a 43. körben ki sodródott a 12-es kanyarban, ami elég volt ahhoz, hogy megtalálja a kavicságy melletti bukkanót. A TF108-as a levegőbe repült, majd az aszfaltra visszacsapódva, pörögve kezdte forgácsolni alkatrészeit. A német az autóból kiszállva hátfájásra panaszkodott, de megúszta ennyivel pálya széli kalandját.

Robert Kubica és Sebastian Vettel, 2009

Miután az előző évben betörtek az élvonalba, az F1 egének két felfelé törekvő csillaga 2009-ben arra törekedett, hogy a vb-címért is harcban legyenek. Ennek megfelelően dobogós helyekért küzdöttek az Ausztrál Nagydíj utolsó köreiben, a fiatalos hév azonban megbosszulta magát. Csatájukban egyikőjük sem akart engedni, amely mindkettejük versenyének véget vetett: szárnyaszegett autóikkal mindössze néhány méterig jutottak a hármas kanyarban történt koccanást követően: egymástól függetlenül, de egyszerre szálltak bele az ötös kanyar falába.

Kamui Kobayashi, Nico Hülkenberg és Sebastien Buemi, 2010

Immár zsinórban a negyedik (ezúttal a szezon második versenyeként rendezett) Ausztrál Nagydíj hozott látványos, de szerencsés kimenetelű bukást. A futam első körében a már a szabadedzésen is hasonlóan járó Kobayashi elhagyta Sauberje első légterelőjét, majd a hatos kanyar előtt, a jobb oldali korlátnak csapódott. Irányíthatatlan autójával azonban nem lassult sokat, így szinte biliárdgolyóként terítette le a kanyarba éppen beforduló Hülkenberg-Buemi-párost. Óriási mázli, hogy mindhárman ép bőrrel úszták meg a csattanást.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: