DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. március 29. péntek
Retro

Retro – Az F1 egyik legmókásabb befutója

A nap, amikor mindenkinek kifogyott az üzemanyaga, de akinek nem, az a végén nagyon jó eredménynek örülhetett. Mit meg nem adtak volna Sennáék egy benzinkútért!

Három évtizedet utazunk vissza az időben. 1985. május 5-ét írunk, a helyszín Imola. Az az évi Formula-1-es világbajnokság harmadik fordulójára, a San Marinói Nagydíjra készül a mezőny, olyan legendás sztárpilótákkal a soraiban, mint Ayrton Senna, Alain Prost, Niki Lauda, Nigel Mansell, Keke Rosberg vagy Nelson Piquet, hogy tényleg csak a legnagyobbakat említsük.

Az F1-es autók ekkor érték el motorerő terén történelmi csúcspontjukat, az 1,5 literes turbó erőforrások 1150 lóerő körüli teljesítmény leadására voltak képesek. Ezt a brutális nyerserőt a sportág döntéshozói a futamok során felhasználható üzemanyag mennyiségének szigorú korlátozásával ellensúlyozták, aminek folytán a pilóták kénytelenek voltak spórolni a versenybenzinnel, és nem használhatták maximális teljesítményen motorjukat.

Így jöhetett létre 30 évvel ezelőtt ezen a napon mindenidők egyik legfurcsább és legmókásabb versenybefejezése, ahol már-már komédiába illő jeleneteknek lehetett szemtanúja a fanatikus olasz közönség. Tudniillik, ezen a napon szinte mindenkinek kifogyott az üzemanyaga, így a verseny végkimenetelét lényegében az döntötte el, hogy ki tudott egyáltalán eljutni a célvonalig az utolsó körben…

A versenyt Ayrton Senna (Lotus-Renault) kezdhette meg pole-pozícióból, aki a szombati időmérőn minimális, 27 ezredmásodperccel szorította maga mögé Keke Rosberg Williams-Hondáját. A rajtrács második sorát Elio de Angelis (Lotus-Renault) és Michele Alboreto (Ferrari), míg a harmadik sort Thierry Boutsen (Arrows-BMW) és Alain Prost (McLaren-TAG) foglalhatta el.

Prost és Senna a verseny első felében nagyot csatázott, de a végeredmény tekintetében ez teljesen irreleváns lett


Az ekkor 25 éves, még világbajnoki címek nélkül álló Senna megállíthatatlanul haladt Imolában a győzelem felé, ám a 3. körben lelassult alatta a Lotus, mint kiderült, az üzemanyag fogyott ki belőle. A braziltól a magát a rajtrács 15. helyéről előrebűvészkedő Stefan Johansson vette át a vezetést a Ferrarival, ám a tifosi öröme csak jó fél körön át tarthatott, mivel ekkor a svéd autójából is ki fogyott a versenybenzin.

A vezetést így nevető harmadikként Alain Prost örökölte meg, akit még a kockás zászló is elsőként intett le, ám nem sokkal a verseny után az ő arcára is ráfagyott a mosoly, mivel a levezető körben ő is kifogyott az üzemanyagból, és miután McLarenjét két kilogrammal a minimumsúly alatt mérlegelték, így a kizárás sorsára jutott.

Elio de Angelis hazai nagydíjgyőzelemnek örülhetett, igaz, ezt a pódiumon még nem tudta

A verseny így hivatalosan Elio de Angelis győzelmével zárult, akinek ez volt F1-es pályafutása második és egyben utolsó győzelme, és nyilvánvalóan a szívének legkedvesebb, hiszen ezt hazai közönsége előtt aratta. Thierry Boutsen sem maradt ki a sorból, ő a leintésnél úgy tolta át a célvonalon Arrows-BMW-jét (igen, üzemanyag!), de megérte, mert egy 2. hely lett érte a jutalma, annak ellenére, hogy már ő is kört kapott de Angelistől.

A 3. helynek végül Patrick Tambay és a Renault örülhetett, míg utolsó két célba érőként Niki Lauda és Nigel Mansell szerezte meg a 4-5. helyet. Stefan Johansson egy pontot köszönhetett annak, hogy ha a célig nem is jutott el, de mégiscsak tovább jutott a pályán, mint üzemanyag-hiányos sorstársai.

Tanulság? Hosszú út előtt mindenki menjen el tankolni, élete legjobb eredményeit érheti el ez által! 

Az 1985-ös San Marinói Nagydíj utolsó körei
Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: