DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. március 29. péntek
Motor

Közös éneklés, lassú taxisofőr – emlékek Haydenről

Az Amerikai Nagydíj előtti csütörtöki sajtótájékoztató rajongói kérdéses szekciója arról szólt Nicky Hayden #69-es rajtszámának pénteki visszavonultatása kapcsán, hogy a jelenlévő versenyzőknek mi volt a legkedvesebb emléke a 2006-os világbajnokkal.

Nicky Hayden 2017 tavaszán hunyt el közúti kerékpárbalesetben, pénteken pedig ünnepélyes keretek között visszavonultatják a #69-es rajtszámát Austinban. Ennek kapcsán a csütörtöki sajtótájékoztatón résztvevő motorosok egy rajongói kérdésre válaszolva felidézték legkedvesebb emlékeiket az amerikai versenyzőről. A sort Marc Marquez nyitotta: „Két különleges emlékem van. Az egyik 2008-ban volt a Repsol csapatbemutatóján. Éppen 15 éves voltam, és hozott születésnapi tortát. A másik pedig az utolsó alkalom volt, amikor egy bokszban szerepeltünk 2016-ban, Ausztráliában, amikor Dani (Pedrosa – a szerk.) sérült volt. Szerveztünk egy partit a verseny után, ami elég jó volt, mert a színpadon énekelt a barátnőjével, együtt énekeltünk mi is vele.”

Andrea Dovizioso, aki a Ducatinál csapattársa is volt Haydennek, így emlékezett vissza: „A pályafutásom elején találkoztam Nickyvel először, amikor a Hondánál ment. Nagyon sok időt voltunk együtt, amikor még fiatalon a 125-ben és a 250-ben versenyeztem, mert néha el kellett mennünk Motegibe az összes HRC-versenyzővel együtt, de ugyanez igaz a Ducatinál eltöltött évekre is. Mindig jó volt vele eltölteni az időt. Egy mókás pillanat az egyik ilyen japán eseményen történt, amikor én, a menedzserem és ő fogtunk egy taxit. Ő ült előre, és folyamatosan sürgette a sofőrt, mert Motegiben elég lassúak. Nagyon vicces volt, igyekezett elérni, hogy gyorsabban menjünk, mert két óra volt az út a repülőtérre.”

Valentino Rossi, aki ellen 2006-ban Hayden a vb-címét szerezte, s akivel kétszer is egymás oldalán versenyeztek, a következőket idézte fel: „Nagyon jól emlékszem arra, amikor először találkoztam vele. Mi is Tokióban voltunk, 2003-ban, amikor Amerikából érkezve a csapattársam lett a Repsol Hondánál. Vártunk rá a tokiói állomáson Uccióval és néhány japánnal a Hondától, és igazi amerikai stílusban érkezett meg: olyan volt, mintha egy másik bolygóról jött volna. Felszálltunk a vonatra, mert azzal közlekedtünk Japánon belül. Nicky elkezdett kérdezősködni: először is, nagyon nehéz volt megértenem az amerikai angolját. Kérdezgette, hogy miért vonattal megyünk, mennyi ideig fog tartani a nap, és így tovább. Azt mondtam: ’Nicky, egy jó tanács: ne kérdezz sokat, és reméld, hogy a lehető leghamarabb vége lesz’. És ő is egyetértett velem.”

Alex Rins egy 2012-es emléket idézett fel: amikor Jerezben megszerezte élete első pole-ját, az időmérő utáni sajtótájékoztatón Hayden jókat nevetett az akkor még borzalmas, de azóta reményei szerint sokat javult angolján. Jack Miller egyszerűen csak élvezte az együtt töltött órákat Haydennel és honfitársával, Colin Edwardsszal, akik már Moto3-as versenyzőként is szívesen látták maguk között az ausztrált. A jelenleg a Moto2-ben vitézkedő Joe Roberts pedig egy flat-trackes momentumra tekintett vissza – a teljes rajongói kérdéses szekció a hat versenyző emlékeivel a fenti videóban nézhető vissza.

 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: