DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. április 24. szerda
Motor

Stoner annyi világbajnokságot nyerhetett volna, amennyit akar

Az egykori versenymérnök emlékezett vissza Casey Stoner kezdeti éveire a MotoGP-ben. Ramon Forcada számos érdekességet osztott meg az ausztrál világbajnokról: mi volt a titka tíz évvel ezelőtt és mi volt a legfőbb gyengesége?

Casey Stoner 2006 és 2012 között versenyzett a királykategóriában, a benne rejlő potenciált már újoncévének második futamán, Katarban megmutatta, ahol pole-pozíciót szerzett. A következő versenyhétvégén, Törökországban már a dobogó is összejött neki, rácáfolva azokra az előzetes vélekedésekre, hogy a Hondánál háttérbe lesz szorítva a repsolos Dani Pedrosához képest.

stoner-portre-repsol



A folytatás már kevésbé volt sikeres, Stoner gyakran bukott, hét futamot nem tudott befejezni. „Összesen huszonhárom bukása volt abban az évben, mindegyik az elülső kerék miatt” – árulta el a motorsport.com-nak Ramon Forcada, aki akkor együtt dolgozott az ausztrállal. „Caseynek csak arra volt szüksége, hogy érezze a motor elejét, a hátuljával egyáltalán nem törődött.”

Hogy a Michelin gumik mennyire nem illettek Stoner vezetési stílusához, azt a következő év példázza jól, amikor leszerződött a Bridgestone-okat használó Ducatihoz és tíz futamgyőzelemmel világbajnok lett. „Valahányszor találkoztunk, azt mondta, hogy a motor nem tökéletes, de az elülső keréknek köszönhetően azt csinálhat, amit akar. Ez az egyetlen titok” – meséli Forcada.

A veterán spanyol mérnök jelenleg Maverick Vinales csapatát erősíti a Yamahánál, korábban dolgozott Carlos Checával és Jorge Lorenzóval, utóbbit három világbajnoki címhez segítette hozzá. Forcada nem rejti véka alá véleményét Stonerről. „Ő egy fenevad a motoron. Tudta, miért gyors, de ezt nem osztotta meg velünk. Olyan motort kellett adnunk neki, amilyet ő akart, hogy aztán hihetetlen dolgokat művelhessen vele.”

„Úgy tudott körrekordot futni a harmadik körben, hogy korábban nem is ismerte a pályát. Fizikálisan nem volt épp egy görög adonisz, nem nagyon ügyelt magára, néha alig evett valamit, mielőtt felült a motorra. Így volt ez 2006-ban Katarban is, lekéste a járatát, épp csak befutott az első szabadedzés előtt, összesen csak egy csokit evett, amit az autóban adott neki valaki. Az biztos, hogy sosem találkoztam még egy ilyen ösztönös tehetséggel, mint ő. Annyi világbajnoki címet nyerhetett volna, amennyit akar.”

 

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: