Persze, a korábbiakhoz képest megint szigorúbbak a rendőrök, sűrűbbek a kerítések és az utcákat lezáró rácsok - de mégis hamisítatlanul Monte-Carlo. Ami kezdődik azzal, hogy a megérkező egyszer csak a pályán találja magát, lefelé csorog a Hermitage Hotel irányából ott, ahol Hamiltonék felfelé döngetnek, majd leérünk a Ste. Devote kanyarba, ahol a névadó, aprócska templom bújik, de a már ott tornyosuló gumihegyek láttán az ötlik az ember eszébe, hogy vajon Maldonado eltalálja-e majd...?
És bár azt hihetné a gyanútlan rajongó, hogy mivel egy helyen a város(állam)ban van minden, könnyű eljutni A-ból B-be, ez messze nem így van. Még sajtó szintjén sem, mert külön procedúra beérkezni a városba, parkolni, eljutni az Akkreditációs Központba a kikötő legvégébe, ott begyűjteni a passzokat, újra rátalálni az autóra, azzal elvergődni egy hegyi barlangban kialakított garázsig, majd innen végre a paddockban. Ami a régi kerámiagyár előtti térségben áll, körbekerítve, ami azt jelenti, hogy a rajongók simán ide sétálhatnak, és fürtökben lógnak a kerítésen, lesik, kit lehetne elkapni egy fotó erejéig vagy autogramra. Mert a pilóták gyalog jönnek át a túl utcában lévő pit lane-ről, arról nem is szólva, hogy a tévéseknek dolgozó Damon Hill vagy Johnny Herbert meg ott lófrál az orruk előtt, és csak kiabálni kell nekik, ő meg kötelességtudóan oda mennek aláírni.
Én szakkommentátori munkám mellett az alakuló Gilles Villeneve-könyv ügyeit is intézem. Néhány előre leszervezett interjú mellett próbálkozom mindennel, mindenkivel. Szinte az első, akivel találkozom, Bernie Ecclestone. Meg kel mondjam nyúzottnak tűnik, és főképp riasztó, hogy alig van hangja, bár mint velem mindig, most is nagyon készséges, érdekli a dolog, és - mint mondja - majd üzen, ha alkalmas lesz. Tíz percet kértem tőle.
Könnyebb a dolgom Sir Jackie Stewarttal, mivel a titkárságával leleveleztem az akciót, csak azt kell kitalálni, mikor legyen? Visszabalalgunk Sir Jackie-vel a Lotus motorhome-jába, ott van a titkára, mondja, ő tudja az időbeosztását. A legjobb forgatókönyv alakul: a titkár megnézi a noteszát, és kiderül, épp van egy szabad negyedórája a háromszoros világbajnoknak. Letelepszünk hát, jöhetnek a kérdések és a válaszok. Aztán délután még Jonathan Giacobazzival vitiatjuk meg a Ferrari motorhome tetőteraszán, hogy a leendő könyv kiadása milyen praktikus teendőkkel jár.
Közben persze zajlanak a szabadedzések, már amikor nem esik, bár az eső sem zavarja a Mercedes-brigádot, megmutatják, hogy városi pálya ide vagy oda, nem eresztik ki az elsőséget a kezükből.
Este meg Monacóban mi más - party! A Red Bull folyamatosan 10 éves F1-es szereplésüket ünnepli, és láthatóan erre (sem) sajnálták a pénzt. Az Energy Station eleve egy hajón áll, és bizony szinte minden négyzetcentiméter foglalt este 9 körül, a fél F1 itt bulizik. Miközben szemben, a paddockban azért még folyik a munka ilyenkor is...
