A Lausitzringre telepedő köd kaotikussá tette a túraautók szombati napját, 120 helyett mindössze 15 percnyi szabadedzést tartottak meg. Az időmérő többé-kevésbé rendben zajlott, a 19 esztendős Pascal Wehrlein pedig minden idők legfiatalabbjaként rajtelsőséget szerzett. Négy Audi, Mattias Ekström, Jamie Green és Timo Scheider indult mögüle. Az időmérés után két versenyzőt megbüntettek, Farfus és Tomczyk veszélyes bokszutcai magatartás miatt indulhatott csak a 20. és 23. helyről.
13.30-kor a verseny vizes pályán rajtolt, Pascal Wehrlein megőrizte első pozícióját, Ekström nagyon lemaradt, pár kanyar alatt a hatodik helyre esett vissza. Másodiknak Daniel Juncadella jött fel az ötödik rajtkockából, Jamie Green mögött pedig negyedikként Christian Vietoris haladt, aki a 11. pozícióból indult. Vietoris a második kör első kanyarjában már a második helyre ugrott az egyenesben két riválisát megelőzve, 3 másodperccel járt Wehrlein mögött. Az első kör nem maradt áldozatok nélkül, Martin Tomczyk megforgott. Edoardo Mortara, az egyetlen, aki bevállalta a száraz gumikat, messze az utolsó helyre csúszott vissza.
Mattias Ekström, a bajnokság második helyezettje hibázott a 2. körben, a 15. helyre esett vissza. Egy körrel később a harmadik helyen álló Jamie Green forgott meg, ő csak néhány pozíciót vesztett el - Marco Wittmann volt az utolsó, aki megelőzte, a bajnokság éllovasa az ötödik helyen állt. Két legközelebbi riválisa, Ekström és Mortara messze jártak a pontszerző helyekről, ez egyelőre a bajnoki címet jelentette számára.
Green hibájával három Mercedes, Wehrlein, Vietoris és Juncadella alkották a dobogós helyek összetételét, negyedikként Timo Scheider haladt. Wehrlein a 6. körben már 7 másodperces előnnyel vezetett. Három forduló után Mike Rockenfeller és Robert Wickens is megelőzte Marco Wittmannt, aki ekkor már csak a 8. helyen járt.
A 12. körben Green újra hibázott és kicsúszott a legjobb tíz közül, Robert Wickens hajszolta bele, a brit pilóta épp Ekström elé tért vissza, aki ekkor a 12. helyen haladt. Ekström a 19. körben jött fel a pontszerző helyek közé - ez még mindig édeskevés volt, hogy Wittmann címnyerését veszélyeztesse -, eközben a dobogón álló Daniel Juncadellát és az ötödik Wickenst áthajtásos büntetéssel sújtották, mivel nem figyeltek a sárga zászlóra. Ennek ellenére mindössze egy pozíciót veszítettek, Timo Scheider jött fel a dobogóra.
Az egyébként esőmenő Jamie Green a 24. körben a balszerencsés Tomczykot forgatta meg (a legelején Spengler tette ugyanezt, aki áthajtást kapott), a brit versenyző már csak 14. helyen járt. Green is Spengler keserű sorsára jutott.
A kiállásoknál a versenyzők már a száraz aszfaltra való abroncsokat kapták meg, Ekströmre azonban rosszul szerelték fel az egyiket. A svéd kénytelen volt félreállni, így ért véget versenye. A futam éllovasa a 28. körben állt ki, nála minden rendben zajlott. Mortarát még az ág is húzta, mivel száraz pályás (lágy) gumikon rajtolt, kénytelen volt a verseny közben kemény abroncsokra váltani. Messze utolsó volt már körhátrányban, a futam végére ebből kettő lett.
Miután letisztultak a kiállások, a jelentősebb pozíciókban lecsendesedtek a csaták, a legnagyobb érdekességet Timo Scheider és Daniel Juncadella csatája jelentette az utolsó dobogós helyért. Paul Di Resta a mezőny végéről jött fel egészen a hatodik pozícióig, de az idén balszerencsés versenyző kénytelen volt kiállni. A hetedik helyért ötös vonat állt össze Augusto Farfus vezetésével, ez még tartogatott némi finomságot.
Pascal Wehrlein 15 másodperces előnnyel nyerte meg a versenyt. Egy nappal azután, hogy a DTM legfiatalabb pole-pozíciósává vált, természeten messze a legfiatalabb futamgyőztes lett, úgy, hogy korábban legjobb eredményét egy ötödik pozíció jelentette. A későbbi Indycar-ász, Dario Franchitti rekordját vette el - több mint 2 évvel, a skót ugyanis majdnem 22 volt, amikor 1995 májusában győzött.
Ahelyett, hogy Juncadella előzte volna meg Scheidert, a kétszeres bajnok érte utol Christian Vietorist a második helyért. A sorrend végül Vietoris, Scheider, Juncadella lett. Robert Wickens mögött hatodik helyével Marco Wittmann megszerezte a bajnoki címet, úgy, hogy két verseny még hátravolt a bajnokságból. Két legközelebbi riválisa nem szerzett pontot. Augusto Farfus, Martin Tomczyk, Miguel Molina és Mike Rockenfeller szereztek még pontot - utóbbi egyedül egyetlent Wittmann legközelebbi riválisai közül.
A nagyok nullázásának köszönhetően a verseny előtt még hatodik Vietoris ugrott fel a bajnokság második helyére - egy Mercedes-pilóta számára ez néhány versennyel ezelőtt még elképzelhetetlen bravúr lett volna. Ekström, Mortara és Rockenfeller a további sorrend, Wehrlein kapásból tíz helyet javítva a hetedik.
Versenyző | Márka | Körök | Idő | |
1. | Pascal Wehrlein | Mercedes | 52 | 1:15:47.314 |
2. | Christian Vietoris | Mercedes | 52 | 15.418 |
3. | Timo Scheider | Audi | 52 | 15.681 |
4. | Daniel Juncadella | Mercedes | 52 | 18.024 |
5. | Robert Wickens | Mercedes | 52 | 32.677 |
6. | Marco Wittmann | BMW | 52 | 48.435 |
7. | Augusto Farfus | BMW | 52 | 1:02.380 |
8. | Martin Tomczyk | BMW | 52 | 1:07.705 |
9. | Miguel Molina | Audi | 52 | 1:08.719 |
10. | Mike Rockenfeller | Audi | 52 | 1:13.480 |
11. | Joey Hand | BMW | 52 | 1:14.734 |
12. | Vitaly Petrov | Mercedes | 52 | 1:19.199 |
13. | Gary Paffett | Mercedes | 51 | 1 kör |
14. | Maxime Martin | BMW | 51 | 1 kör |
15. | Bruno Spengler | BMW | 50 | 2 kör |
16. | Edoardo Mortara | Audi | 50 | 2 kör |
17. | Jamie Green | Audi | 48 | 4 kör |
18. | Adrien Tambay | Audi | 41 | 11 kör |
Paul Di Resta | Mercedes | 38 | ||
Mattias Ekström | Audi | 26 | ||
Timo Glock | BMW | 19 | ||
Nico Müller | Audi | 14 | ||
Antonio Felix da Costa | BMW | 6 |