DIGITÁLIS MAGAZIN Pontállások Versenynaptárak
2024. március 29. péntek
F1

Méhes meglátása: A bajnok

Nem egészen értem, miért kell rögvest olyan túlzásokba esni, hogy Hamiltont most oda sorolhatjuk-e az „All Time Greats”-ek közé, vagy sem.

Én is azt mondom, hogy egy kivételesen szuper autóval, de egyben tényleg világbajnokhoz méltó gyorsasággal és küzdőképességgel Lewis Hamilton teljesen megérdemelten nyerte meg második vb-címét. Kétszeressé lett tehát, tisztán statisztikailag olyan nevekkel lehet egy lapon és napon emlegetni, mint Alberto Ascari, Graham Hill, Jim Clark, Emerson Fittipaldi vagy Fernando Alonso. 

Ez már egy elég színes lista, hiszen tudjuk jól, hogy igazából nem a vb-címek vagy a győzelmek száma tesz valakit igazán naggyá, mi több, legendává. Ezért is furcsállom kicsit, hogy rögvest Hamilton diadala után két honfitársa is olyan kijelentést tett, amire, szerintem, semmi szükség. Stirling Moss szerint Lewis máris ott van minden idők legnagyobb F1-bajnokainak csarnokában, míg Sir Jackie Stewart kis híján az ellenkezőjét állította. Igen, tényleg jó kérdés, ha csak a britek között nézünk körbe: fényesebben csillog-e a neve már most, kétszeres bajnokként, mint a csupán egy vb-címmel „szerénykedő” Nigel Mansellé? 



Persze, lehet ilyen véleményekkel előrukkolni, a média vevő rá, a kommentelők meg csámcsoghatnak rajta. Kétségtelen, amit az angol eddig elért 2007-ben kezdődött F1-es pályafutása alatt, az igencsak tiszteletet parancsoló, akár a számokat nézzük, akár visszaemlékezve egy-egy egészen briliáns versenyére, amit talán nem is nyert meg (lásd az idei német és magyar futam). De ezzel együtt valószínűsíthető, hogy még jó pár évig itt fogja nyomni a gázt, vagyis az „életmű” közel sincs lezárva. Nem azt mondom, hogy bármi megtörténhet még – ám láttunk már példát mindenre a F1-ben, egészen elszomorító levezető évadokat (pl. Emerson Fittipaldi, Alan Jones, Damon Hill) és folyamatos megújulásokat (pl. Niki Lauda).  

Egy biztos, Hamiltonnak már semmit sem kell bizonyítania. Van, aki rajong érte, van, aki nem annyira kedveli – de azt, hogy ő a jelenlegi mezőny tán leggyorsabb és „legharapósabb” pilótája, nem nagyon lehet elvitatni tőle. Azt pedig, hogy a kollektív emlékezet, a F1 történelme hová fogja őt besorolni, most még nem lehet tudni. Az évkönyvek lapjain örökre ott lesz a neve, az idő pedig elvégzi majd a maga munkáját. De ez még jó sokára lesz ám.

Ha ismerőseid figyelmébe ajánlanád a cikket, megteheted az alábbi gombokkal: